Új családtaggal bővült a família nemrég: örökbe fogadtuk Leót, a barátságos labrador kölyköt a menhelyről. Régóta terveztük már ezt lépést, azonban a családunk nem volt olyan állapotban, hogy még egy életre felelősséggel vigyázni tudjunk. Most viszont új fázisba léptünk, ráadásul azt a tanácsot kaptuk, hogy ebben a helyzetben nagyon sokat tud segíteni egy négylábú társ is.
Arról van szó, hogy a testvérem most jött ki egy 28 napos rehabilitációs kúráról. Évek óta az alkohol rabja volt, már az összes létező itthoni intézményt és csoportot, magánorvost és TB-re látogatható doktort végigjártuk, de valódi, hosszú távon is sikeres megoldást egyik sem tudott kínálni, ráadásul idő közben az alkoholizmus kezelésére kapott gyógyszereknek köszönhetően még egy príma gyógyszer függőséget is sikerült összeszedni, ha nem lett volna elég önmagában az alkohol rabsága.
Azonban rövid netes keresgélést követően találtam egy olyan magyar családot, akik maguk is megjárták a függőség különböző szintjeit, mivel ők is alkoholbetegek voltak, de kimásztak belőle. Az összegyűjtött tapasztalataik és továbbképzésüket követően megalapították a Felépülők Családi Felépülési Központot, ahol abban tudnak segíteni annak, aki azt igényli, hogy hogyan lehet és hogyan érdemes józanul élni a mindennapokat. Ehhez pedig egy 28 napos bentlakásos módszert választottak, ami a saját esetükben is eredményesnek bizonyult.
A Felépülők weboldalán (felepulok.hu/kapcsolat) amellett, hogy persze az elérhetőségeik is megtalálhatók, több történet és vélemény is olvasható, többek között az ő maguk családi története is. Ezen felül ott vannak a hálálkodó kommentárok, valamint néhány videó is. Ez már csak annyiból is hasznos, hogy el lehet dönteni belőle, hogy egyáltalán szimpatikus-e az a valaki annyira, hogy bizalmat szavazzak neki és felhívjam egy konzultáció egyeztetése céljából. Hát a testvéremmel megnéztük ezeket a videókat és arra jutottunk, hogy felkeressük ezt a családot és konzultálunk velük a lehetőségekről és arról, hogy ők mit és hogyan látnak, gondolnak, milyen lehetőségeink vannak.
Le is dumáltuk az első konzultációt velük a budapesti irodában, ahol továbbra is nagyon szimpatikus volt a fogadtatás és maximálisan kölcsönös volt a rokonszenv. A testvéremen is az látszott, hogy tisztában van az állapotával és ki akar józanodni, de egyszerűen olyan spirálba került bele, amiből egyedül, szakszerű segítség nélkül nem talál kiutat. Azonban a szakszerű segítség itt volt karnyújtásnyira és a szerencsére sikerült azt is rögtön lebeszélni, hogy a következő 28 napos programba a testvérem is kerüljön bele.
Ezek nagyon alacsony létszámmal működő, beköltözős programok, aminek az a lényege, hogy a napot szigorú menetrenddel megtartva irányt adjanak a gyógyulni vágyóknak és segítsenek szabadulni és kordában tartani az azonnali vágyteljesülés okozta kínokat és kiszolgáltatottságot.
A testvérem egy nagyon kedves, barátságos körben végigcsinálta ezt a 28 napot és azt kell mondanom, hogy évek óta nem láttam ennyire kiegyensúlyozottnak. Természetesen ez még mindig csak a kezdet és a továbbiakban rengeteg múlik rajta és rajtunk is egyaránt. De a kezdő lépések is már jóval biztatóbbak, mint korábban bármi más.
Búcsúzáskor megemlítette tesóm, hogy gondolkozik egy kisállaton, egy kutyán. Ezt pedig maximálisan támogatták a segítők és tanácsolták is, hogyha van rá lehetőség, akkor az a mérhetetlen szeretet, amit egy kutya adhat, most nagyon sokat tudna segíteni a további kitartásban.
Hát így került hozzánk Leó, a mi kis segítő kutyusunk. Nagyon szeretjük őt, nagyon sokat segít nekünk és azóta már egy utókezelésen is részt vett a testvéremmel. Csodálatos a négylábúak gyógyító ereje, ez mindig lenyűgöz és ámulatba ejt!