Állatvédelmi egyesület, punk zene és VHS kazetta digitalizálás

A cím alapján most sok emberben felmerülhet a kérdés, hogy mégis milyen összefüggés lehet eme elvont fogalmak közt. Valójában több mint gondolná az ember. Ahhoz, hogy pontosabban megértsük, meg kell vizsgálni egy olyan kultúrát, ami hazánkban még annyira nem alakult ki, illetve ami mégis, az egy kicsit torzképet festhet az egészről azokban, akik nem ismerik ezt a világot.

A punk szubkultúrában mentalitásban és életvitelben is nagyon eltérnek az átlagembertől. Külső szemlélőként nagyon vadnak és elfajzottnak tűnik az egész világuk, de valójában az egyik legemberibb – és itt most jó értelembe vett emberi tulajdonságokról beszélünk – társadalmi csoport, amivel valaha is találkoztam. Van egy kedves ismerősöm, aki már ugyan nem mai gyerek, de még mindig annyi energiát tölt a szcéna életben tartásával, hogy az egészen tiszteletre méltó. Az egyik alműfaj megalapítása is neki köszönhető, mert egy olyan együttest hozott létre, melyet világszerte ismernek és elismernek. Annyi különlegességet és új dolgot tartalmaz a zenéjük, hogy semmilyen más stílus alá nem tudták elhelyezni. Ez az ember mióta tagja ennek a szcénának, azóta behozott országunkba rengeteg olyan szokást, amely előtte hasonló kultúrákban csak nyugaton volt megszokott. Az egyik ilyen például a megrögzött állat,- és természetvédelem. Élete során tagja volt több állatvédő szervezetnek is, melyek gyakran radikális megoldásokat is alkalmaznak. Lassan harminc éve vegán, tehát nem csak húst nem eszik, hanem semmilyen állati eredetű dolgot tartalmazó ételt sem. Továbbá ellenez mindent, ami az állatkísérletekkel és az állatok kiaknázásával kapcsolatba hozható. Volt már arra is precedens, hogy egy állati bundában megjelenő nőt csúnyán megdobáltak romlott ételekkel, és hasonlók. De ide tartozik az is, hogy csak olyan kozmetikumokat használ, melyek teljes mértékben vegán barátok, tehát nem állatokon teszteltek. Mióta megházasodott és megszületett a gyermeke, azóta kicsit visszavett ezekből a radikális megmozdulásokból. Azonban a húsevést és az állatkínzást még továbbra is elveti és ennek gyakran hangot is ad. Rengetegen meglepődnek ezen, hogy a punk szénában mennyien vegetáriánusok vagy esetleg teljesen vegánok, pedig nem is annyira életidegen ez, mint ahogy elsőre tűnhet. A punkok ugyanis lázadnak, méghozzá olyan emberi dolgok ellen, melyek igazságtalanságon, és hasonló rossz elveken alapulnak. Ilyennek tartják például a mások élete feletti rendelkezést is, ami alól az állatok sem lehetnek kivételek.

A másik nagy dolog, amit ennek a nagyszerű embernek köszönhetünk, hogy megismertette a műfaj iránt érdeklődőkkel a nyugati hasonló kultúrák szokásait és behozta a köztudatba az underground színteret is. Jellemző ezekre az emberekre, hogy megvetik az anyagias világot, ezért tehát nem törekszenek mindig a látszólagos jólét mutogatására, holott némelyiküknek több pénze van, mint azt első ránézésre gondolná az ember. Sokszor szakadt ruhákban, lepukkant helyeken, csoportosan fordulnak elő, de ahol megjelennek, ott garantált a buli. Abból adódóan, hogy külsőségekre nem adnak sokat, sokan még mindig a régi technikákat részesítik előnyben. Értem ez alatt a digitális világ helyett a körükben még mindig sokkal népszerűbbek a kazetták, VHS-ek és a bakelit lemezek is. A fentebb említett ismerősöm például hatalmas koncert anyag VHS-sel rendelkezik. Sokáig foglalkozott a VHS kazetták digitalizálásával, mert azért a szubkultúrán belül is akadnak olyanok, akik inkább lépést tartanak a technika fejlődésével, viszont úgy gondolta, hogy fontos, hogy ez a kultúra eljusson mindenkihez, ezért VHS kazettáit saját gyártásban digitalizálta. Ennek köszönhetően most már interneten is elérhető rengeteg nyolcvanas, kilencvenes évekbeli együttes koncertanyaga.

Összefoglalva a tanulságokat tehát nem minden ez, ami látszik, és ha az ember kicsit is nyitottabban áll a világhoz, akkor lehetősége nyílik olyan dolgokat és embereket megismerni, akik felnyithatják a szemét a világ valódi értékeire és az élet ilyen szintű szeretetére, tiszteletére.